Almás pecsenye ínycsiklandóan ünnepi fogás. Fázisfotókkal lépésről lépésre


u_hu_5_1438

gy nagyon finom, ünnepi fogásnak is beillő étel receptje következik. Eredetileg sertéskarajból készül az almás pecsenye, de akár csirkéből, pulykából is elkészíthető. Én most a gyorsaság jegyében csirkemellet használtam. Bacon fanatikusok figyeljetek! 😉

Hozzávalók:

2 db csirkemell vagy egy kb. 1 kg-os sovány rövidkaraj
1-2 db alma
grillfűszer
kb. 25 dkg baconszalonna
1 nagy fej vöröshagyma

Elkészítés:

Ezt a férjemmel első közös Karácsonyunkkor alkottam meg, és ahogy nézem a mostanra már ütött kopott papírt amire akkoriban a receptet firkantottam, most igencsak eltértem az ott leírtaktól. Sebaj, azért itt olvasható mindkét verzióban.

Szóval ha karajunk van, ha csirkemellünk, lényeg hogy a húst rostjaira merőlegesen kb. fél centis közökben behasítjuk. A vágatokat mustárral bedörzsöljük és vékony almaszeleteket csúsztatunk mindegyikbe.

Utána a karajt/csirkét kívülről sóval, grillfűszerrel bedörzsöljük, mézzel megkenjük. Az eredeti recept alapján a tűzálló tálat kell kibélelni szalonnaszeletekkel, azokra vöröshagymakarikákat kell szórni, és erre az ágyra fektetni a karajt. Ezután vissza kell hajtani a szalonnaszeleteket, hogy betakarja a husit. Mivel nekem nem egy darab egész húsom volt, hanem több kisebb, így én ezeket egyenként csomagoltam be baconbe.

Lefektettem a pipiciciket egymás mellé egy kizsírozott tálba. Aztán hanyagul rájuk dobáltam némi lilahagymát a vöröshagyma helyett. Nem nézett ki rosszul így sem!

Na de azért megsülve az igazi! 🙂 Nem kell sok idő a csirkének, elég volt közepes lángon kb. 30 perc. Persze alufóliával letakarva, hogy jól bent maradjanak a tálban az ízek-illatok! A karajnak ennél több idő kell, úgy nagyjából 1 órán át is elsülöget, de nem szabad felügyelet nélkül hagyni! Ha néha bekukkantunk a fólia alá, és látjuk, hogy elfőtte a saját levét, akkor öntsünk kevés forró vizet alá, és toljuk vissza a sütőbe, míg meg nem puhul. Ellenőrizzük úgy, hogy beleszúrunk egy hegyes kést!

A csirke kevésbé bajos ilyen tekintetben, mert a mellehúsa extra gyorsan megpuhul, sőt nem is szabad sokáig sütni, hogy ki ne száradjon. (Ez egyébként a karajra is igaz, úgyhogy csak óvatosan!)

Szerintem a krumplipüré kiváló hozzá, bár én az egészség jegyében zsályás sütőtökpürével tálaltam, aminek a receptjére már nem emlékszem, valahol a neten bányásztam. 🙂

A csirkét kisebb méreténél fogva nem lehet valami dekoratívan szeletelni, de a karajnál próbáljuk meg úgy, hogy minden szelet közepébe alma kerüljön. A karajos verzió esetén ha a hagymás levet tésztaszűrőn átnyomkodjuk, akkor kapunk egy kellemes kis öntetet a burgonyapürénkhez! 🙂

Jó étvágyat!

Facebook Comments