20 népszerű tévhit, amit olykor még az iskolában is pontatlanul tanítanak


A szájról-szájra terjedő mendemondák mindig is tévhitek melegágyának számítottak, gondoljunk csak például a klasszikus ‘sárgarépától jobban tudunk majd fütyülni’ maszlagra. Ha ez nem lenne elég, némely tévhit ráadásul olyan erős, hogy még az iskolában is sokszor szemrebbenés nélkül tanítják őket a tanárok. Éppen ezért, hogy egy kicsit rendbe tegyük a velük kapcsolatos (téves) információinkat, az alábbi listán most 20 népszerű tévhitről rántjuk le a leplet egyszer és mindenkorra…

Tévhit, hogy az ujjropogtatás károsítja az ízületeket.


Egy kaliforniai professzor, Donald Unger bizonyította ezt be azzal, hogy a bal kezén ropogtatta az ujjait, de a jobba nem. 60 éven keresztül. Nem találtak változást a két kéz közt. Később ezért Nobel-díjat kapott.

Tévhit, hogy az alvajárókat nem szabad felébreszteni. Semmi bántódásuk nem esik tőle, sőt, baleseteket is megelőzhetünk ezáltal.

Tévhit, hogy a borotválkozás erősíti a szőrszálakat. Valójában tompítja a szálakat, és ettől lesz durvább a tapintásuk.

Tévhit, hogy az aranyhalak feledékenyek lennének, épp ellenkezőleg: legalább 3 hónapig is emlékeznek a dolgokra.

Habár az van a köztudatban, hogy reggelizni muszáj, és nagyon egészséges, valójában semmilyen tudományos bizonyíték sincs a reggeli különösen jótékony hatásáról.

Az öt másodperces szabállyal ellentétben a baktériumok (amelyek közül csak a levegőben kb. 7 ezer van) milliszekundumok alatt képesek “megszállni” a leesett ételt.

Ha levágjuk a puli szeme előtti szőrt, nem vakul meg, sőt, jobban is érzi magát utána.

Az étkezést követő fél órában történő fogmosás jobban árt, mint használ a fogaknak, ugyanis a savak feloldják a fogzománcot.

Tévhit, hogy a naptej bőrrákot okoz. A naptejek káros hatását több kutatás is vizsgálta, azonban nem találták emberre veszélyesnek a benne található OMC nevű anyagot, a titán-dioxidot, és a cink-oxidot sem.

Az alkohol nem pusztítja el az agysejteket. Kivéve akkor, ha irreálisan nagy mennyiséget fogyasztanánk, de abba előbb halnánk bele, minthogy az agyunkban kárt tenne.

A C vitamin nem segít elkerülni a megfázást.

Nem Thomas Edison találta fel az izzólámpát.


Elektromos világítás és lámpaégő is létezett már Edison előtt, ő csak továbbfejlesztette azt, amikor felfedezte, hogy egy bizonyos bambuszfajta jobban ellenáll az elektromosságnak, mint a korábban használt szenes papír. Edisont be is perelték az izzólámpa eredeti feltalálói, miután meggazdagodott a tömeggyártásból.

Az agyunknak nem csak a 10%-át használjuk, hanem az egészet.

A kínai Nagy Fal nem látszik az űrből. Túl keskeny, és a színe sem üt el eléggé a környezetétől ahhoz, hogy kivehető legyen.

A középkori emberek nem gondolták azt, hogy a Föld lapos. Ez az elmélet a 19. században kezdett terjedni egy Washington Irving nevű szerző “Kolumbusz Kristóf élete és útja” című könyve alapján, amit történelmi-életrajzi könyvként adtak ki, pedig tele volt valótlanságokkal.

A skizofrénia nem azt jelenti, hogy valakinek több személyisége létezik egyszerre. Az a többszörös személyiségzavar. A skizofrénia tünete, hogy a beteg elveszti realitásérzékét, hallucinál, érzelmi zavarai, téveszméi vannak.

Hülyeség, hogy a bal agyfélteke a kreativitásért és az érzékenységért, a jobb agyfélteke meg a logikus, analitikus gondolkodásért felelős.

Ugye Te is hallottál már róla, hogy a dominánsabb agyfélteke hatással lehet a személyiségünkre? Az ezzel foglalkozó (egyébként igen népszerű) cikkek szerint a bal agyféltekénk a logikus gondolkodásért, míg a jobb agyféltekénk a kreatív gondolkodásért felelős. Ez a közkedvelt elmélet azonban nem több, mint egy fikció. Nincs tudományos bizonyíték arra nézve, hogy bármelyik agyféltekénk egyedül lenne felelős ezért vagy azért a gondolatért. Legyen szó akár matematikai egyenletekről, akár kreatív gondolatokról, az emberek agyuk mindkét agyféltekét egyformán használják.

A strucc igazából nem homokba dugja a fejét, amikor veszélyben érzi magát, hanem nemes egyszerűséggel a maga 65 km/h-s sebességével elszalad.

Dugovics Titusz nem létezett.

A tévhittel ellentétben, a villám nagyon szívesen csap többször ugyanoda, mivel az első csapás ionizálja a levegőt, amitől az még jobban vezeti az áramot.

forrás: liked.hu

Facebook Comments